Mi a csillaghullás? Lehetne egy kérdés valamelyik rejtvényünkben. Lehetne egy szín-játékos rajz vagy képes rejtvény része. Készségfejlesztő feladat vagy tudományos magyarázat helyett ezúttal inkább felidézünk egy csillagokról szóló régi indián mesét. Erősítve a szándékot, mely szerint Tapsi világában a játék a tudomány és a mese kézen fogva jár.
"Nagyon régen, még az özönvíz előtt a csillagok emberek alakjában a földön éltek. Olyan jók és olyan szépek voltak, hogy amikor az özönvíz pusztulással fenyegette a föld valamennyi lakóját, Földanyó meg akarta őket menteni. Be is rakta a Csillagembereket egy nagy zsákba, aztán megparancsolta a szarvasbogárnak, hogy vigye a zsákot fel az égbe. És azt gondolta, hogy amikor elmúlik a veszedelem, újra visszahozza a jó Csillagembereket a földre.
A szarvasbogár hátára vette a nagy zsákot és elindult az ég felé. De a zsák nehéz volt, az út meg meredek, nem csoda, ha szegény szarvasbogár elfáradt és leült pihenni. De mert kíváncsi is volt, hogy mit küld fel Földanyó az égbe, hát egy kis lyukat rágott, hogy bekukucskálhasson, megnézni, mi is van a zsákban.
A lyukon keresztül kipotyogott egy csomó Csillagember a zsákból és rögtön el is széledtek az ég mezején.
Észrevette ezt az Ég Atyja és megharagudott. Ezt pedig mennydörgéssel tudatta föld és ég lakóival. Mikor a Csillagemberkék a mennydörgést meghallották, annyira megijedtek, hogy megálltak és mozdulni se mertek. Földanyó persze szaladt fel az égbe és rákiáltott a szarvasbogárra: - Mit tettél, te haszontalan?
A szarvasbogár nem tudta mit mondjon, sietve elszaladt hát, vissza a földre és elbújt, úgy várta, hogy Földanyó megbocsásson neki.
Az Ég Atyja először el akarta a Csillagembereket kergetni az égből. De Földanyó könyörgött és a Csillagemberek olyan szépek voltak, hogy az Ég Atyja megbocsátott nekik.
- Nem bánom, itt maradhatnak - mondta. – De mozdulniuk nem szabad!
Azóta is ott állnak a csillagok, ahol az első mennydörgésre ijedten megálltak. De ezek a csillagok visszavágyódnak néha a földre. Elindul egyik, másik és amikor lefelé jön, régi hazájába, azt mondják az emberek: csillaghullás van. De azt senki se tudja, hova lesznek az égből a földre induló ragyogó szép csillagok."
Ez a mese nem csak csillagos, de nyugodtan mondhatjuk rá, hogy ötcsillagos. Valóban csodálatos a történet. Csillagokról szól, de emberekről mesél. Rólunk, akiket megijeszt az élet és olykor bizony egyhelyben topogunk. Valamennyien Csillagemberek vagyunk. Él bennünk a remény és vágyunk valahová. Legyünk bár üstökösök vagy hullócsillagok.
Tapsi világában tehát nem csak a játék és a tudomány, hanem a mese és a tudomány is kézen fogva jár. Akkor hát a mese után tekintsük át vázlatosan a csillaghullásról szóló tudományos ismereteket. Mikor ez az írás született, 2021 áprilisának második felében jártunk. Ez pedig nagyjából egybe esett egy tavaszi meteorraj felbukkanásával. A Lyridák meteorraj hullócsillagait április 22-én észlelhettük.
Hogyan is keletkeznek a meteorok, és a meteorrajok?
Amikor egy üstökös a Nap közelébe érkezik, a benne levő jég és az abba belefagyott por a világűr vákuumában felmelegedve halmazállapotváltozás – szilárd halmazállapotú testből gőzzé alakul – során kiszabadul. A porszemcsék, azaz a meteoroidok a szülő égitestéhez közel hasonló pályára kerülnek. Ezeket a kidobott anyagfelhőket nevezzük meteorrajnak.
A Lyridák-meteorraj a Thatcher-üstökös törmelékéből jött létre. Az üstököst A. E. Thatcher csillagász fedezte fel még a 19. század második felében. Azonban a Lyridákról kínai csillagászok már 687-ben készítenek feljegyzéseket.
Az üstökös mintegy 415 év alatt teszi meg útját a Naprendszerünkben. Legközelebb előreláthatólag 2276-ban halad majd el a Föld mellett.
A meteoroidok idővel szétoszlanak a pálya mentén. Azonban egy periodikus üstökös minden egyes napközelségekor újabb, sűrű felhőt dob ki magából. Egy meteorraj tehát nagyon összetett anyagfelhők halmaza.
Az összes ismert meteorraj száma bizonyosan meghaladja a háromszázat, azonban éves rendszerességgel csupán 55 meteorrajban gyönyörködhetünk, ezek közül a legismertebbek a Perseidák, a Leonidák, a Quadrantiák, és a Lyridák.
